Brad: What’s up? We’re in Paris, France, we just got here.

Mike comes to Europe in the coldest winter of the decade well, I’m predicting – without a coat.

Mike: Without a coat.

Mike: This is the red-light dictrict.

- What is this?

Mike: Red-light district.

- Where are you going Brad?

Brad: Red-light district.

Brad: Mizu? Párizsban vagyunk, Franciaországban. Csak úgy kiruccantunk.

Mike eljött Európába, az évtized leghidegebb telébe, nos, én megmondtam – kabát nélkül.

Mike: Kabát nélkül.

Mike: Ez a piros-lámpás negyed.

- Mi ez?

Mike: Piros-lámpás negyed.

- Hová mész Brad?

Brad: Piros-lámpás negyed.

Rob: This is the beautiful room service chicken fricassee.

- What does it smell like, Rob?

Rob: Oh…

Brad: I can’t belive you got that close to it.

Rob: It’s bad.

Mike: Dude, put the cover back on it. It smells like b.o.

Mike: The funniest part about chicken fricassee is the evolution of-of Dave having to change how he said it because the guy on the phone was laughing at him when he called up and asked for chicken „frica-see”.

Rob: That right there is the skylight of the kitchen were this chicken was prepared. We’re going to return it.

Mike: Take it back.

Rob: Ez itt a gyönyörűséges, szobaszervíz szolgáltatta, csirke fricassee (becsinált).

- Mi ez a szag, Rob?

Rob: Hú!

Brad: Nem tudom elhinni, hogy ezt kérted, csukd vissza.

Rob: Ez rossz.

Mike: Haver, rakd vissza rá a fedőt. Olyan izzadságszaga van.

Mike: A legviccesebb ebben az egész fricassee dologban hogy Dave-nek át kellett öltöznie, mert a srác a telefefonban kinevette őt, mikor felhívta és a „frica-see”[szójáték]-ről kérdezte.

Rob: Az ott annak a konyhának a mennyezetvilágítása, ahol ez a csirke készült. Vissza fogjuk küldeni.

Mike: Vigyétek vissza.

Brad & Phe: Oh, hi…

Brad: Are you going to the plane?

Dave: We’re leaving right now.

Mike: Our band has become increasingly more „bourgie” as our tours have gone on. At this prat nobody can go anywhere without being on a cell phone and being all, like, like, industry-style. Like, „Hey, let my people talk to your people and we’ll, like, do lunch.” Especially Brad, he’s the worst, look at him. His phone has a speaker on it. He’s got speaker cell phone, so he can hold conferences.

Brad & Phe: Oh, hello…

Brad: Most mész a repülőgéphez?

Dave: Épp most megyünk el.

Mike: Ahogy a turnénk egyre halad, a bandánk úgy válik egyre szörnyűbbé. Ilyenkor már senki sem tud menni sehova anélkül, hogy be ne lenne kapcsolva a mobilja, és hogy MINDIG be legyen kapcsolva afféle szorgalmas-stílusban.

„Szia, hagyjuk az embereim dumálni a tieiddel és menjünk ebédelni.”

Különösen Brad, ő a legrosszabb, nézzétek. Az ő telóján beszélőke van. Beszélő telefonja van, így konferenciákat képes tartani.

Dave: Mike, Mike!

Mike: Very scary. He’s either crazy or he’s jogging in place.

Joe: He’s been jogging there for how long?

Mike: He’s been jogging there for a few minutes.

Joe: At least a few minutes.

Dave: Mike, Mike!

Mike: Szörnyű. Vagy őrült, vagy helyben kocog.

Joe: Kocog, de mióta?

Mike: Hát, már ott kocog egy ideje.

Joe: Jó ideje.

Rob: What’s up? This is Rob here, I’m going to take you guys for a tour of our bus.

This is the front of the bus. Down here is where we keep the bag key. And this is low we get into our… the lower part of the bus where our luggage is. And once in a while, the bag key disappears, like this – it looks like this – and you come down to get your luggage, and there’s no bag key. And when that happens, you have to go to Mike Shinoda and ask him for the key ’cause it’s usually in his pants or in his bunk or something like that . This is the front lounge, with a nice, big sofa right here. CD player. We have satellite, VCR. This is our kitchen right here. We actually have a sink. Sometimes we need to run water through there ’cause it’s… When it smells like sewage, um… we run water into the sink to make it smell better. Our table-slash-work area. A table for three. Right here is our refrigator. Keep a few things in here. We’ve got some old milk in there, some peanut, butter and jelly, some Arly’s leftover. We have another refrigator with the same stuff in there, too. Actually, we got some soda in here and stuff and some smelly deli trays ’cause everyone’s afraid to touch it. Microwave. Very nice. Here’s where we keep some of our other food. Not much to eat. Thank God for catering. And here’s our bathroom. Today it smells rather fresh which is not allways the case. A little sink in here. No number twos allowed in the bathroom, only number one. That’s just a bus rule that goes back for many, many years. It’s been passed on gneration to generation.

The bunk section. This is my bunk right here. It’s filled with a bunch of crap. Now, we basically just throw all our stuff in there during the days, and then at night we take all our bags and drop them here in the hall or in the front lounge so we can sleep. These litttle curtains here… We’ve got some little TVs in the bunks so we can watch TV in bed. With the curtains in here, it could be 4:00 in the afternoon and you would never… you would never even know that the sun is up and so, we tend to sleep a lot. Brad and I, in particular, like to sleep all the time. So, our tour manager, who sleeps right here in this bunk has to come and wake us up every day around 12:30 or 1:00. Tour manager, Bob Dallas. Without him, we’d probably be… definitely would be lost. And Chazy Chaz is down here in the bottom. Chester has the biggest collection of shoes. Chester usually has anywhere from 10 to 20 pairs of shoes on tour with us…

Joe: We liken him to Imelda Marcos. Yes, I said that.

Rob: Back here, we’ve got the Phoenix. This is where we keep the Phoenix.

Dave: You just came in when I just lost, too which doesn’t happen that often.

Rob: We’ve got Playstation back here, another TV, DVD player. Another place just to hang out, if you need a little privacy. We’ve got a good Bose system in here and a little sub-woofer under here. It bumps.

Rob: Mizu? Ez itt Rob. Egy kis utazásra viszlek titeket a buszunkba.

Ez a busz előtere. Itt lent tartjuk a poggyászunk kulcsát. Ezzel szoktunk lemenni a buszunk alsó részéhez, ahol a csomagjaink vannak. Olykor, hébe-hóba, ez a kulcs eltűnik, és amikor lejössz a csomagjaidért, nem találod a kulcsot. Amikor ez megtörténik, meg kell keresned Mike Shinoda-t és nála kell keresned a kulcsot, mert az általában az ő nadrágjában, a hálóhelyén vagy ilyesmi helyen van. Ez itt az elülső társalgó egy szép, nagy kanapéval. CD lejátszó. Van műholdvevőnk, videónk. Ez a konyhánk. Tulajdonképpen van egy mosogatónk is. Néha folyatnunk kell benne kicsit a vizet, mert… amikor olyan csatornaszagú, folyatjuk egy kicsit a vizet a mosogatóba, hogy jobb szaga legyen. Az asztalunk, kritizáló-dolgózó terület. Egy asztal három főnek. Itt van a hűtőnk. Tartunk itt néhány dolgot… Van egy kevés romlott tejünk, egy kis mogyóróvaj és zselé, kevés Arly maradékából. Van egy másik hűtőnk is ugyanitt. Van benne egy kis ásványvíz meg minden, valamint egy szagos csemegeárus tálka, ami azért van még mindig ott, mert mindenki fél hozzáérni. Mikró. Nagyon szép. Ez az a hely, ahol valamennyi kajánkat tartjuk. Nem sok ennivaló. Köszönjük Istennek a gondoskodást. És itt a wc. Ma inkább friss illat van itt, de ez nem mindig van így. Egy kis mosdókagyló. A nagydolog nem, csak a kisdolog megengedett. Ez a busz egyik törvénye, ami évekre nyúlik vissza, s generációkról generációkra száll.

Ezek a hálófülkék. Ez az én fülkém. Tele van egy csomó kacattal. Tulajdonképpen minden cuccunkat bedobáljuk ide a nap folyamán, és utána, este az összeset ledobjuk ide vagy oda a társalgóba, hogy tudjunk aludni. Kicsi függönyök… van egy-egy kis TVnk a hálófülkékben, úgyhogy az ágyban tudunk tévézni. Ezeket a függönyöket kb. hajnal 4-kor szoktuk elhúzni és soha… soha nem tudod hogy a nap felkelt, és hát hajlamosak vagyunk sokat aludni. Brad és én szinte egyfolytában alszunk. Szóval, a turné menedzser – aki ebben a fülkében alszik – neki kell eljönnie és felkeltenie minket minden nap 12:30 vagy 1:00 óra körül. Itt alszik Bob Dallas, a turnémenedzser. Nélküle kétségtelenül elvesznénk. És Chazy Chaz itt lent. Chester-nek van a legnagyobb cipőkollekciója. Chester általában 10-20 pár cipőt tart miközben velünk turnézik…

Joe: Imelda Marcos-hoz hasonlítjuk Chestert. Igen, ezt én mondtam.

Rob: Itt hátul, Phoenix-hez értünk. Itt tartjuk a Főnixt.

Dave: Ti is pont akkor jöttök mikor veszítek, ami ritkán fordul elő.

Rob: Itt hátul van a PS-ünk, egy másik TV, DVD-lejátszó. Még egy hely, ahol pihenhetsz, ha egy kis egyedüllétre van szükséged. Van egy jó „Bose”-rendszerünk itt és egy mélysugárzó ez alatt. Elég ütős.

-I’m here with Linkin Park. This, right here to your left, int he one and only Mr. Hahn. And what I’m here to do is I’m interviewing kids and people all kinds of stuff, all kinds of people – in regards to Linkin Park.

What was your name again?

-Celeste.

J: J from Crazy Town.

- From Crazy Town.

J: What’s up?

- Celeste, come on over here because this is a small little camera and we need to be, like, nice and close together.

- Squeeze in here tight, though cause we’ve got a little cheesy camera and a cheesy microphone so we’ve got to be all nice and tight.

- If you give interesting questions I’ll give you interesting answers.

- What is your favourite song on the album?

- If you saw Mike walking down the street would you ask him out on a date?

- Hell, yeah!

- And where would you take him out on a date?

- I don’t know like, um… probably the mall.

- Would you like the guys in Linkin Park to wear a mask?

- I don’t know. I think it’s just a Slipknot thing.

- Yeah, it’s just a Slipknot thing.

- It’s a beatiful day, is it right, girls?

- It’s beatiful.

- It’s beatiful.

- Hot.

- I mean, it’s hot, it’s almost like the kind of a day where you just want to wear your bathing suit and just go the beach, am I correct?

- Exactly.

- I don’t really know what to ask him.

- Ask him anything, Celeste.

- Mr. Hahn, when was the last time you had sex?

Joe: It’s been a while.

- Are you alloved to take off your mask and reveal yourself or is that kind of like, you know, secret?

- Kind of a secret.

Joe: Who’s your favourite member of LP?

- Mr. Hahn.

Joe: Okay, I heard he’s a dumb ass.

Joe: My ethnic makeup is Korean. Do you have any Korean in you?

- No. Once in a while.

Joe: Once in a while? Okay.

- If you could say anything about LP and how much you’ve enjoy touring with tense guys or how much you’ve disenjoyed what’s it got to be?

Joe: If you like us, will you flash us?

- I don’t know.

J (from Crazy Town): Well, they’re really a bunch of young, snotty kids.

- Come on. Keep it PG.

J: They need to grow up.

- Itt vagyok az LP-vel. Nektek baloldalon, az egyetlen és igazi Mr. Hahn. Most meginterjúvolom a kölyköket, meg mindenféle embert az LP-vel kapcsolatban.

Mi is volt a neved? Mond még egyszer!

- Celeste.

J: J a Crazy Town-ból.

- A Crazy Town-ból.

J: Mi a pálya?

- Celeste, gyere ide, mert itt ez a picuri kamera és szépen, közel kell állnunk egymáshoz.

- Húzódjunk össze szorosan, mert van egy pici kameránk és egy kicsi mikrofonunk, úgyhogy legyünk rendesek és legyünk szorosan egymás mellett.

- Ha érdekes kérdéseket teszel fel, érdekesen fogok válaszolgatni.

- Mi a kedvenc számod az albumon?

- Ha látnád Mike-ot az utcán sétálni, megkérnéd hogy randizzon veled?

- Naná!

- És hová vinnéd randizni?

- Nem tudom… valószínű egy sétálóutcába.

- Szeretnéd hogy az LP tagjai maszkot viseljenek?

- Nem tudom. Szerintem ez egy Slipknot-dolog.

- Igen, ez csak egy Slipknot-dolog.

- Ez egy gyönyörű nap, így van lányok?

- Gyönyörű.

- Gyönyörű.

- Forró.

- Szerintem is forró, egy olyan nap, amikor csak fürdőruhát akarsz felvenni, és csak a strandon akarsz lenni, igazam van?

- Pontosan.

- Nem igazán tudom, mit kérdezzek tőle.

- Kérdezz akármit, Celeste.

- Mr. Hahn, mikor voltál utoljára ágyban nővel?

Joe: Nem olyan rég.

- Megengeded, hogy levegyem a maszkod és felfedjelek, vagy ez olyan titok?

- Titok.

Joe: Ki a kedvencetek az LP-ből?

- Mr.Hahn.

Joe: Jol van, hallottam hogy egy hülye segg.

Joe: Én koreai származású vagyok.

Van benned koreai vér?

- Nincs. Hébe-hóba.

Joe: Hébe-hóba? Értem.

- Ha bármit mondhatnál az LP-vel kapcsolatban, hogy mennyire szeretsz velük turnézni, vagy mennyire nem, mi lenne az?

Joe: Ha kedvelsz minket, dícsérsz majd minket?

- Nem tudom.

J: Nos, ők valójában egy csapat fiatal, taknyos kölyök.

- Na! Ez már csak szülői felügyelet mellett ajánlott!

J: Fel kéne nőniük.

Chester: That’s some serious fan. Hey, right here.

Joe: Cookie time.

Mike: This is our breakfast and lunch.

Brad: Regardless of wherever we stay there’s never any, like, real food around so we’re always, lik, running to the nearest truck stop. And in this case, we’ve got to make it across, like, light lanes of traffic without getting killed.

Mike: Get hit by the red car, and we’ll make it on TV news.

Brad: It’s like Frogger. The problem in this game is if you get hit by the car then you can’t play the show, and it’s all bad.

Phoenix: Danger! Danger!

Brad: Everyone we talk to always thinks that touring life is, like, really glamorous but for some reason we’re always stuck, like…

 – We’re lucky to get a show at the Best Western. –

Mike: Are those pajama pants?

Brad: And, like, in terms of, like, food our only option is, like, the Burger King and, like, the Country Fried Restaurant.

- Pete’s Pastrami.

Phoenix: I don’t know if I’m feeling the cheeseburger here.

Brad: When this is all you have every day, like, you can definitely, like, go for, like, some real food and, like, a real bed, like, every once in a while.

Phoenix: I might get a steak finger instead.

- Where is the steak finger?

Chester: Steak finger.

Phoenix: Normal fingers. Steak finger.

Brad: One of the best things about touring, though is per diems, which basically means you get, like… anywhere from $15 to $25 a day as part of your, like, daily allowance which you get no matter what like, no matter what’s going on you’re always going to have per diems. So, there’s always, like, at least some money in your pocket. However, I went to a nice restaurant last night so I’m out of per diem, so I won’t have any money till next Monday, p.d. day. – That food was mighty spicy –

Joe: It’s Sid from Slipknot. Pretty good.

Sid: It’s hard.

Chester: Néhány komoly rajongó.

Hello, itt vagyok!

Joe: Süti-idő.

Mike: Ez a reggelink és az ebédünk is.

Brad: Függetlenül attól, hogy hol vagyunk, soha nincs normális kaja, úgyhogy mindig futkosunk a legközelebbi autósbüféhez. És ilyenkor keresztül kell mennünk 8 sávon, anélkül hogy elgázolnának.

Mike: Üttesd el magad a piros kocsival, és benne leszünk a hírekben.

Brad: Ez olyan, mint a Frogger [videójáték]. A gond ebben a játékban az, hogy ha elütnek, utána nem tudsz fellépni, és ez nagyon rossz.

Phoenix: Életveszély! Életveszély!

Brad: Mindenki, akivel beszélünk azt gondolja, hogy ez az utazó életmód igazán elragadó, de van néhány dolog amin mindig kiakadunk. – Szerencsések vagyunk, hogy felléphetünk a ’Best Western’-ben. –

Mike: Az a pizsama-alsód?

Brad: Kaja szempontjából a választási lehetőségeink a Burger King és a Country Fried Étterem.

- Pete’s Pastrami.

Phoenix: Nem tudom hogy milyen itt a sajtburger.

Brad: Mikor minden nap így telik el, csak ritkán adatik meg hogy normális kaját egyél és rendes ágyban aludj.

Phoenix: Azt hiszem marha-krokettet kérek helyette.

- Hol van a marha-krokett?

Chester: Marha-krokett.

Pheonix: Sima krokett. Marha-krokett.

Brad: Bár van néhány nagyon jó oldala is a turnénak, mégpedig a ’fejadag’ vagy ’zsebpénz’, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy akárhol is vagy 15-25 dollár a napi járadék, amin nem számít hogy mit veszel. Nem számít, hogy mi történik, akkor is megkapod a részed. Úgyhogy mindig van egy kis pénzed. Azonban, tegnap este elmentem egy szép étterembe, és túlköltekeztem magam, úgyhogy a következő hétfőig nincs pénzem.

 – Ez a vacsora nagyon fűszeres volt. –

Joe: Sid, a Slipknot-ból. Nagyon jó.

Sid: Király!